Ez a mánia kissé a feledés homályába merült, amikor Rihanna belekezdett a depressziós számok és klipek gyártásába. Természetesen nem ábrándultam ki belőle emiatt, hiszen evidens, hogy akit szinte a felismerhetetlenségig összever az aktuális párja, az az eset után a szivárványról és a kis virágokról fog énekelni.
A botrány után(teljesen érthetően) pár hónap kihagyás volt az énekesnő pályafutásában, és miután ez az időszak lecsengett, kijött a Rated R című albuma.
Ezen az albumon voltak találhatóak többek között a Run This Town, Russian Roulette, Last Song, a Hard és a Wait Your Turn című számok, amik nem éppen a legvidámabbak, de az élet sem csak vidámságból áll. Jól esik néha ilyen számokat is hallgatni, és meglepő módon ebben az időben, pont ilyenek voltak az én érzéseim is.
Pár hónappal az album kiadása után, néha megvitattuk a nővéremmel, hogy nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy milyen zenei stílusváltás jön Rihannánál és egyúttal reménykedtünk is benne, hogy egy pörgősebb vonal fogja a barbadosi énekesnő stílusát képviselni.
"Nesze nektek!" Bökött szinte a homlokunkra a Loud című album, amin fellelhető volt az Only Girl (in the world), Whats My Name?, Who's That Chick, S&M, és a California King Bed is.
A legutóbb klip formában is kiadott dal pedig nem más, mint a Man Down, ami olyan szinten tetszik, hogy azt hiszem kijelenthetem, hogy a jelenlegi kedvenc számaim közé tartozik(igaz, csak tegnap hallottam először).
Megj.: Amiért igazából ebbe a bejegyzésbe belekezdtem, az főként a Man Down-nak köszönhető, másodsorban pedig annak, hogy névnapomra (Júni 2.) életem első ilyen jellegű ajándékát kaptam, vagyis Rihanna "Loud Tour"-jára szóló koncert jegyet, ahová a nővéremmel egyetemben(világra szóló Rihanna fan) fogok elmenni, december 9-én.
(Naná, hogy ez (is) az amit egy ideje titkolok előletek :P)
Most pedig következzen a már párszor említett Man Down.
Enjoy!
Alexandra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése